• November 27, 2022
  • 2 5783, Kislev
  • פרשת וארא

Történetek a pusztulásról

Történetek a pusztulásról
Bibliai és talmudi történeteket, vallásos költeményeket fogunk elemezni. Megnézzük, a próféták, a rabbik és más vallásilag érintett gondolkodók hogyan dolgozták fel a pusztulás témáját. Nem csak a jeruzsálemi Templomét, hanem a vallásos közösségekét, az egyének halálát és a nép száműzetését. Elsősorban klasszikus szövegekre fogunk koncentrálni, de modern irodalmi és lélektani megközelítést is fogunk használni. A sorozat nyelve magyar, a forrásszövegek kétnyelvűek. Héber nyelvismeret nem szükséges.
July 20, 2022 6:00 pm - 7:00 pm
Történetek a pusztulásról: Pusztulás és gyász a Bibliában
Class description

Az első alkalommal lényegében csak bibliai szövegeket fogunk megnézni. Arra vagyunk kíváncsiak, milyen veszteségek milyen gyászt okoznak? Hogyan értelmezi a biblikus-prófétikus közösség a veszteségeit, a pusztulást?

 

Kérdések a tanulás utánra:

1) Honnan tudhatjuk egy pusztulásérzés esetén, hogy valódi gyászt érzünk-e, vagy (hamis) nosztalgiát?

2) Jeremiás Siralmai első négy fejezete mind az alef-bét rendjét követi: az első mondat aleffal, a második béttel, stb kezdődnek. Mi lehet ennek a kötöttségnek az értelme egy gyászima/gyászvers esetén?

3) Nem volt időnk megnézni, de a harmadik fejezetben kifejezetten sokszor hangsúlyozza a szerző Isten jóságát és szeretetét. Pl 3:21-25. (Miközben a fejezet nagy része hosszan ecseteli a szenvedést, ami rá mért.) Hogy fér össze ez a hangsúly a gyásszal?

4) Hogyan értsük a próféták szavait, hogy a nép gonoszsága miatt el fog pusztulni Jeruzsálem? Jóslás, tipp, vagy valami más?

5) A 126. zsoltárban az igeidőkkel nehéz elbánni. Mi vonatkozik a múltra, mi a jövőre, mi a jelenre? (Nem kell hozzá héberül tudni, de azért segít.)

6) A héber אבל ige jelenti a gyászt és azt is, hogy “de/azonban.” Milyen jelentésbeli köze van ennek a kettőnek egymáshoz?

July 27, 2022 6:00 pm - 7:00 pm
Történetek a pusztulásról: Midrási szövegek
Class description

A második alkalommal olyan szövegeket fogunk nézni, amelyek már a második Szentély pusztulása után születtek. Ezekben a szerzők a történelmi eseményeket, a személyes élményeikkel és a Bibliával vetik össze. Hasonlóan a biblikus szerzőkhöz, a hangsúly azon van, hogy miért pusztul el az, ami értékes?

 

Kérdések a tanulás után:

1) A Kamca-Bar Kamca történet folytatásában a rómaiak elpusztítják a Templomot. Az általnk olvasott rész alapján ki a felelős ezért? (Akár a mesélő, a mesét lejegyző, akár az olvasó szerint.)

2) Láttunk egy talmudi idézetet, miszerint éjjelente Isten bőg, mint egy oroszlán a Templom pusztulása és a száműzetés miatt. Néhány sorral később valaki hallja Isten hangját a Templom romjai között búgva, mint egy galamb szinte szórul szóra ugyanilyen jajszavakkal. Mi lehet az oka a két kép használatának?

3) Tábor Bélának van egy mondása: “A Kezdethez nem visszatalálni, hanem eltalálni kell.” Melyik általam választott szöveg illusztrálja ezt szépen? Melyik múlt heti kérdésemhez van ennek köze?

4) A magyar Wikipédia Tisá beáv szócikkéből egy idézet, ami kapcsolódik az első misnai szövegünkhöz:
“A történelem során ez a nap (áv 9.) további tragikus eseményekkel mélyítette a böjt bánatát.

1095. – Az első keresztes háborúról dönt II. Orbán pápa a clermont-i zsinaton.
1242. – A Talmud megégése.
1290. – I. Eduárd angol király aláírja a zsidók száműzéséről szóló dokumentumot Angliában.
1492. – A zsidók kiűzése Spanyolországból (Alhambrai dekrétum).
1914. – Az első világháború kezdete.
1942. – Megkezdődik a tömegmészárlás a treblinkai megsemmisítő táborban.

(Ezen események nem feltétlenül pontosan áv hónap kilencedikén történtek, ám a hagyomány azt tartja róluk.)”
Vajon miért írja a Wikipédia ezt a zárójeles megjegyzést?

5) Találjunk irodalmi/filmművészeti példát erre a dilemmára, amit a midrásban láttunk: Valaminek meg kell történnie, de – jaj – ne általam!

August 3, 2022 6:00 pm - 7:00 pm
Történetek a pusztulásról: Gyászköltemények
Class description

Az utolsó alkalommal a tisabeavi gyászköltemények közül fogunk néhányat megnézni. Figyeljük meg,

  1. hogy a korábbi értelmezések hogyan szűrődnek bele ezekbe a versekbe;
  2. milyen új elemek kerülnek be?

Mind a két kérdés fontos a vallási élmény folamatossága és rutinizálódása ellen.

 

Kérdések a tanulás után:

1) Van egy régi elképzelés (lásd pl Rav Kook írásait) arról, hogy Izrael földje és Izael népe egymást befolyásolja jóra és rosszra is. Ha jól viselkednek a zsidók a föld is bőven terem, ha nem, akkor csak bogáncsot. És így tovább. Hol érhető tetten ez a gondolat Jehuda Halevy vesében?

2) Volt szó róla, de talán nem kapott elég hangsúlyt: Mit keres egyáltalán Jehuda Halevy verse a gyászköltemények között? Vesd össze pl a hasonló stílusban íródott harmadik költeménnyel, ahol a gyász minden mozzanata megtalálható.

3) Azt mondják, akinek nincs árnyéka, az a halál fia (lásd pl a Tórában: 4Móz 14:9). A harmadik költemény melyik része épít erre a képre?

A Cambridge-ben szerzett matematikusi doktori óta egyetemen oktat és matematikában tehetséges középiskolásokat tanít. Több, mint 15 éve tanít Tórát Budapesten változatos szinten és formában az alefbésztől a Gemaráig. Ő maga is sokat köszönhet Rav Brovender Webyeshivájának. Sok más kurzus mellett az Advanced Halacha Mastery Program első végzős diákjai között volt.